Megviselsz

Látlak elnyűtt arcokon,
Egészségtelen szemek mögött,
Barázdák között leheletnyi élet,
Kezem között az élet elüszkösödött.
Ott vagy hajnali illúziók
Szöges kerítésein túl.
Kiáltok feléd, nyújtom a kezem.
De az élet csak úgy elvonul.
Kérdem hitványan, miért?
Ki döntötte el?
Hogy egy anya idő előtt elment.
Kérdem, de senki nem felel.
Elmúlt az élet szemeim előtt.
Csúnyán, fájón.
Búcsúzni sem tudtam.
Hogy ne lásd könnyeim, gyáván elfutottam…

2015. június 16.